2017. február 17., péntek

Revolver című filmből a Liftes jelenet....

....ahol látszik, ahogy a félelem akar írányítani.

Azok a tudattalan kódok, amiket átörököl az ember az anyai ági felmenőkőn keresztül. Akár hetedíziglen is.

https://www.youtube.com/watch?v=r_G6PCXDVSU


2017. január 26., csütörtök

Az éber látás a legnagyobb kincs

Azt mondja Hamvas Béla , hogy az ember megrendülésben kezd el gondolkodni igazán. Ezzel egyet tudok érteni, de hozzátenném, még akkor se biztos, hogy helyesen gondolkodik, inkább agyalásba bocsátkozik.

Az agyalás, csak felszínes pörgést jelent a téma körül, igazi felismeréshez nem vezet, a gyökeres Miért-re nem képes magyarázattal szolgálni. Asztrológiában ezt az Ikrek és Szűz konstellációkkal lehet kapcsolni, és a Merkur bolygó szimbolizálja azt az erőminőséget, ami vagy pozitív állapotát mutatja egy adott ideőintervallumban (egy ember életében) vagy pedig zavarosan jelentkezik.

Azt lehet tehát elmondani, hogy az agyalás nem megy el ismeretekig , inkább ahhoz hasonló, mint amikor valaki nem ért valamit, csak magol. Meg akar felelni egy adott elvárásnak, anélkül, hogy észre venné, ennek rá nézve semmi megnyugtató hatása nincs és nem lehet. Innen látszik, hogy ilyenkor beletörődés és nem belenyugvás keletkezik. Nem mindegy.

A megrendülések különbözőek lehetnek, attól függ, milyen az érzékenység foka, mennyire valódiak a kapaszkodók, a spirituális tájékozottság. Dogmás elképzelés nem képes elvezetni valódi magyarázatokhoz.

Mondják, hallottról jót vagy semmit. Korai életszakaszban, tehát gyerekként, amit megtanul valaki, az rendszerint meg is határozza a gondolkodását, másképp nem lehet. Sokáig, felnőttként is vezetheti valaki a gondolkodását teljesen tévesen, mert a rendelkezésére álló információk alapján lehet számolni. Igazi információ szükséges a megnyugvást hozó magyarázatokhoz. Ha az ember utánanéz, segítségül hívja a mondások (Ikrek) és szokások ( Szűz) eredeti jelentéstartalmát, sokban hozzájárul önmaga egészségének fenntartásához, mivel igaz alapokon tud értelmezni. Korán beállt vagy tragikus halálesetek során, az ember jobban megrendül, mint amikor a halál a csendes, öregkori elalvást jelenti. Olyankor is elég nagy lehet a megrendülés, ha az ember egyáltalán nem akar szembesülni az anyagi formából való eltávozás aktusával.
Megrendülésben elkerülhetetlenül beáll a fájdalom, ami a veszteség iránti hozzáállás függvényében erősebb vagy gyengébb.Értelemszerűen  kérdések tolulnak fel, félelem áll be, hiszen válaszok sokfélék lehetnek. Jó válaszok, jó kérdések nyomán születhetnek.

A jó nem mindig jó, csak annak tűnhet. A jó-ság és a jól-ság két különböző jelentéstartalommal bír. El lehet képzelni bármit, a fantázia határtalan, innen sokféle, szerteágazó látvány tűnhet jónak, mint szórakozás, viszont értelmes , valóságot magyarázó helytállóság nem tud keletkezni. Jó a szórakozás, amikor annak megvan az ideje és helye, viszont ha szórakozottsági állapottá fajul, akkor elvész belőle a következetesség, ami szükséges lenne a jól-ság felismeréséhez és a jótól való megkülönbőztetéshez.

Amikor az igény a fájdalomtól és értetlenségtől arra irányul , hogy megnyugvás szülessen, nagyon fontos hogy megértésre jusson valaki. Halálesetekkor igenis lehet és kell is beszélni a halottról jól. Nem a jó a fontos, hanem a jól. József Attila szavaival élve: " a mindenséggel mérd magad". Hiába a sok szép szó, az erények és a csillogó tulajdonságok , melyek felidéződnek és elhangzanak, mert abból megértés és fájdalomfeldolgozás sose lesz. Csak abból lehet egészséges lélekkel kikerülni, amit az ember megért a maga teljességében.

Fontos tehát, hogy például alkohol és cigarettafüggő , korán elhunyt személy esetében, foglalkozzunk a helyes megítéléssel , mert ezzel nem a személyt becsméreljük, hanem az ártó és káros hajlamokat fedezzük fel, amik végülis illetőt oda vezették, hogy önsorsrontó irányba haladjon. Ha a sors megállította a mérgezett embert, akkor nyugodtan lehet ítélkezni azok a tulajdonságok felett, amiket fizikailag a mérges pótszerek tőltenek be. Annak ugyanis mindig lelki, felfogásbeli oka van, hogy a személy pótszerek mértéktelen függésébe kerüljön. Most nem téma, viszont pótszerek nagyon sokfélék lehetnek, függések és függőségek árnyalatai többfélék lehetnek.

A pálinkaívást, a cigarettázást , a gyávaságot, a félelmet, tehát a diszharmónikus jelenségeket és magatartásokat , cselekedeteket elítélni nem bűn. A bűnt elítélni nem bűn , hanem éppen szükséges . A halotton nem segít, az élőkőn annál inkább. Mert ha megvan a bűnös képzet, gondolat és cselekvés, akkor nem kell többet az ártatlan áldozatiság önmarcangoló, ellenségképzetekkel teli lelkiállapotában maradni, hanem jó példát követve, fel lehet zárkózni a felelős élet , egészséget eredményező formájába.

Értelemszerűen sokkal jobb , ha az ember nemcsak a tragédiát látja , például egy tömegbaleset esetén, hanem a túlélés lehetőségét is. Mert van ilyen. Érdekes módon vannak tragédia túlélők is és ha vannak, valamitől függnie kell annak, hogy ki ússza meg , ki vész el és miért? A jól értelmezés területén maradva , fontos információkat lehet találni arra nézve, hogyan járul hozzá valaki saját sorsához. Melyek azok a tényezők és cselekedetek , amik vezetik a túlélőt és a nem túlélőt.

Furcsának tűnhet esetenként, hogy a metafiizikai szemléletmód és az  asztrológia , mint segédeszköz (mint számolási és ellenőrző rendszer) mennyire helytálló. Milyen kér érte, hogy játszanak vele és elkomolytalanítják, holott jól használva rengeteg  kérdést megválaszol.

Félrefordítások, félrehallások és félreértelmezések idézik elő a helytelen gondolkozási fonalakat. Ilyenek segedelmével nem lehet fájdalmak és ellenállásoktól megszabadulni.. Fel se tűnhet az embernek, hogy ellenállások miatt, csendes gyűlőletek, mérgező haragok gyűlnek fel a lélekben és indulnak el a valamikor felszínen is megjelenő nehéz sorsgubancolódások felé. A Lélek megszabadulni akar a torz és diszharmónikus erőktől, sugallatban azonban nem mindig sikerül a jóra vezetőkre hallgatni. Nem sikerül olyankor, amikor nincs elég a tájékozottság a megkülönbőztetésben (Szűz) . Próbál az ember tájékozódni, ezt azonban saját struktúrája szerint tudja megtenni. Sokszor tudja hagyományból maradt vizsgálatokból és felismerésekből, hogy " a problémákon nem az isten, hanem az ördög könnyít". Mégse ismeri fel magában mindig és időben, mikor jön a sugallat  félrehallásból és mikor helytálló értelmezésből. A hallás is látás, sokszor pontosabb , mint maga a szemmel való nézés.

A lényeg tehát mindig az, hogy ha nem lehet valamibe belenyugodni és túl sokáig fájdalmat jelent, akkor azt jelenti, még nem került meg az az információ, ami jó kérdésekhez és jó válaszokhoz tud vezetni. Még nem kerestek eleget, nem keresik jól és jó helyen.
Az éber látás a legnagyobb kincs, másképp fogalmazva, a világosságba vont érzékenység. Hiábavaló kiindulni abból, hogy az ember jó és makulátlan  és abból se érdemes kiindulni, hogy nem szoros együttmüködője a sorsának. De még csak az se értelmes hozzáállás, hogy nem tudhatja meg és nem tehet szert kellő mélységű önismeretre. Csak kérned kell és adatik- tanította Jézus. Minden , mindenkiben és mindenki előtt állandóan , örökösen ott van. Olvasni benne, meg kell tanulni önerőből , ahogy tették azon elődeink, akiknek hála az utókornak lehetősége van az egyre tágabb látásra..

Fantáziálni, felületeskedni, finnyáskodni mindig könnyebb, csak kár erre áldozni, ezzel drága életidőt tőlteni.
Erdeti jelentéstartalma tehát a "Halottról jót vagy semmit", a következő : " Halottról jól , vagy semmit".
" De mortuis nil nisi bene.
Ezt következetesen úgy fordítják, hogy "Halottakról jót vagy semmit".
Ez mindenképpen helytelen, mert a latin "bene" jelentése 'jól'.
A 'jót' az "bonum" lenne. És az eredeti jelentésében van igazán értelme a mondásnak: "halottakról jól (tehát az igazat) vagy semmit". Hiszen a halott nem tudja magát megvédeni a hamis vádakkal szemben."- D.Zs
Ugyanúgy alkalmazható ez az élőkre is. Az igazság kimondása kényes dolog, mégis Jézus úgy fogalmaz, hogy az szabadít fel. Azt a példát mutatja, hogy igazságban nincs fájdalom, tehát a salakot kell róla lefejteni. Salak , mint hazugság, hamisság. Az alkímia ezt hívatott bemutatni, vagyis azt, ahogy a tűz alkalmazásával (bátor , éber, következetes harccal), az arany öntudatot el lehet érni. Ha kívűl ér támadás, az első benyomás az szokott lenni, hogy "engem ártatlanul támadnak", pedig a külvilágban , ember számára az jelenik meg, amivel saját maga is harcban van, önmagán belül. A belső zavaroknak a gyógyulására szokták használni a pszihológiát, pszihoterápiát, ami mutathat is eredményt, viszont teljes helyretevést az feltételezi, ha az ember tisztába kerül metafizikailag is magával, tehát gyökerekig.
Önmaga lényege , amiből szerveződik, azt csak metafizikából lehet feltérképezni. A lényeg a Princípiumokból való összetettség, mely a valóság magyarázatára szolgál- írja Prohászka Lajos. Sorssal születik az ember, de szabadságában áll életében azt változtatni. 

2017. január 17., kedd

A hazudozás magasiskolája

Minél magasabb fokú a botránkozás valami igaz dolog iránt, annál alacsonyabb fokú az igény az egészségre. Ennek érvényességén nem változtat a szándékosság, mert az imaginációban van a botránkozás ingerének a forrása . Ha intenzív az értetlenkedés például arra, hogy nem hűlyíted a gyereked angyaljárással karácsonykor, biztos erős tudatlanság sérül az illetőben. Hadd sérüljön a tudatlanság , mert akkor maradni tud az egészség. Vagy-vagy. A döntés az emberé.
Az ember sokszor beleesik abba a hibába, hogy hűlyítse a gyerekeket. Ezt támogatja is a világ. Mert az izgalmas, cuki, aranyos, stb. Nem tudom a hazugságban mi lehet aranyos. Ha az arany nem tiszta ugyanazt jelenti, mintha tiszta? Ha más fémekkel alaposan összekeverik az aranyat, akkor annak ugyanaz az értéke, mintha tiszta lenne? Lehet, hogy izgalmas, de mire jó , ha értékében silányabb? Mire jó az ember imaginációját megzavarni, ha onnan indul az élete? Mire jó belőni a kisgyerek képlékeny képzeletét tévhitekkel? Hogy nem világos, hogy ezektől milyen nehéz megszabadulni , ezek alól felszabadulni? Akinek eleve , örökölten hajlama van arra, hogy „filmet forgasson” vagyis mértéktelenül képzelegjen (fantáziáljon), nem-e lesz felnőtten nehezebb felülírnia a megszokott és beléplántált cikornyás , cukinak nevezett és ártatlannak felfogott félrevezetéseket? A fizikai arany megfelelője az arany öntudat. Vigyük át, feleltessük meg ezt a kézzel nem fogható dolgokra és gondoljuk végig, ha megéri az öntudatot összezavarni. Mit szül egy világos, transzparens öntudat (én-tudat) és mire jutunk egy maszatolttal.
Dehogyis ugyanazt eredményezi a kétféle öntudat. Évekig hittem, hogy a tejet nem ehetem ízes kenyérrel, hogy a krampusz elvisz, ha délután nem alszom, ha rossz vagyok a pokolra kerülök (persze a kellő mellékelt illusztrációval az ördögökkel meg az üsttel, alatta hatalmas tűz), ha eleget integetünk a repülőknek dobnak le édességet, ha jó vagyok , jön az angyal, szebb vagyok, ha göndör a hajam,stb.
Ezeknek a hiedelmeknek és a hiedelmeket szülő képeknek jelentéstartalmuk van és fokozataik vannak. Nem beszélve arról a tényről, hogy ott válik az ember a leginkább befolyásolhatóvá, ahol eleve hajlama van rá. Ahol gyengének születik,ott kapható a kritikátlan befogadásra, mert örököl képzelet-lenyomatokat a felmenőitől. Kódokat. Ha hiszékeny és ezt még fokozzák, akkor majd nagy nehézségek árán áll majd meg önállóan egy gondolat is benne, tisztán. Elmisztifikálja az információt. Nem lesz képes magába kapaszkodni. Amit fog, szertefoszlik a legelső próbán.
Hogy mennyire így van ez, lehet látni gyermekek nevelése folytán. Szó szincs valamiről, de a gyerek megalkotja magából. Pl rácsodálkoztam, amikor Rékám még alig beszélt és felmutatott a felhőkre mondván, ennek ilyen alakja van, annak olyan, mintha kutyus lenne. Ezt látta meg , anélkül, hogy valahol ezzel találkozott volna ,vagy hallotta volna valakitől. Nem mutatta senki, hogy ezt így is lehet nézni. Nagyon élénk fantáziával rendelkezik, tőlem származik, tudom, hogy mit jelent. Anyámnál volt ilyen felhőanalízis. ( az információ felszínes értelmezése )
Tény, hogy a Lélek időtlen és hordozza , hozza magával a rátapadt képeket. Más példa: van egy nagy baba, ami még az enyém volt gyerekkoromban, kissé lóg már a nyaka, de szokott vele Rékus játszani. Az elején, ameddig megbarátkozott vele, voltak olyan ijedezései a lányomnak és olyan álmai (fél-álmok), amikor azt mondta, hogy pislog a baba és megijedt tőle. Elképesztő! Pont ilyen látomásom volt nekem is, gyerekkoromban egy felhúzhatós nyulacskával, amelyik kattogva járt. Ma is emlékszem, hogy féltem, mert éjjel arra ébredtem, hogy kattog a nyuszi a földön magától.
Édesanyám babonás hiedelmeiről nem is beszélek, elég annyi, hogy elkísérte élete végéig az, hogy a nehéz döntéseit (házasság, kőltőzés, gyermekszülés) mindig valamiféle , másoktól származó és csak úgy símán felette érvényesülő varázslat miatt vitte végbe. Még hetven évesen is kitartott ezek mellett, valóságként magyarázva a pszihiáter orvosnak.
Éppen ezért nálunk nincs se repülő télapó, se szálldosó angyalkák karácsonyfákkal, se jóságos Mikulás bácsik, akik jutalmaznak , se ördögök, akik elvisznek. Nincs, mert azzal foglalkozunk, hogy a spontánul születő mértéktelen képzelgéseket, amik maguktól felbukkannak, értelmes mederbe tereljük. Ami nem létezik, az véletlenül se létezik, divatból se. Mesében igen. Mesékből azonban nem lehet megélni. Nem kavarintjuk a mesét össze a valósággal.
Mert ezek a fantáziák és zegzugos képzet-társítások bizony maguktól jönnek elő, igazítva a gondolatokat a maguk mintája szerint. Nem csak gyerekeknél, hanem felnőtt korban is. Jutalmat és érdemeket vár az ember , dícséretet , hurrázást, amikor jó vagy jónak sikerül lenni és fél a büntetéstől, akadályoktól, bosszútól, amikor rossz vagy nem sikerül nem rossznak lenni. Csak ezek jó mélyen, rejtetten alakulgatnak ki. Állítom , hogy a végső ok, amiért ez van, az ember spirituális alapjaiból fakad. Mit ért valóságon , hogyan áll hozzá.
Nagyot kacagtunk egyik nap a lányunkon, vele együtt. Ahhoz van szoktatva, hogy amikor fürdik ne verdesse ki a vizet a kádból, hogy ússzon a fürdőszoba, plusz munkát idézve. Legutóbbi fürdésekor egyszer csak azt mondja:”Tudod mit anya? Vigyázok , hogy ne folyjon ki víz a kádból és ezért adsz nekem 5 lejt. (Már vigyorgok én is, ő is). Mondom neki, de miért kellene én ezért pénzt adjak neked? Hát azért,-mondja, mert egyébként kilöccsenteném, de én vigyázok, hogy ne menjen ki. :-D :-D :-D Furfangos jutalomkicsikarás valamiért, ami egyébként csak felelős magatartás lenne. Természetesen semmiféle jutalompénzt nem kap ezért, de ha mégis kimegy az a víz (tőle függetlenül ugye, ami nincs), akkor ő mossa fel a fürdőszobát.

Hogy jutott eszébe a jutalompénz és hogyan kavargatta magába, mikor a valóságban soha se jutalmazzuk? Hozta magával. Ahogy én is. Az Időtlenségből, az időn át. Hogyan? Hát úgy,hogy nekem is pakolt a kettes házam,Szűz Leszállóval, neki is 4 bolygója van a kettes házban , köztük a Jupiter, Neptunusz a Vizöntőben és a Szaturnusz a 8as házban, Szűzben. Spekulál, hogyan juthat hozzá az ő boldogságát és nyerészkedését biztosító anyagiakhoz (jutalékokhoz, jutalomhoz) és ezt vicces fantáziálásokba, csavarintos érvényességbe burkolja. És még csak 8 éves. Dehogyis szándékos. Mondja, ami van és ebből látja a szülő, hogy merre van a bibi. :) Az a szülő, aki látni akar.
Imaginációs kép. Kipróbálta az alkalmazhatóságát. Ha az ember belemegy az ártatlannak tűnő játékba , abszolut nem fog hozzá a dologhoz jól. A rend és a tisztaság önmagáért jó, visszahatásában jó, nem azért kell végezni, mert jutalom vár. Másképp, oda jut az ember („jutalomból”), hogy idős korában is valami túlvilági jutalomra vár, miközben elmúlassza az összezavarodott értékrendszerét és képzeletvilágát világossá, rendezetté változtatni egész életében. Magyarán végig azt képzelteti magával, hogy amit képzel, gondol és végez , azért nem ő a felelős. Ezzel nem csak magát sérti meg állandóan és egy folyamatos sértettségi érzülettel él, ami szüli a neheztelést és így a daganatokat, hanem a közvetlen környezetében is sérti a hozzátartozóit.
Mire lenne tehát jó a még több bonyolítás, mint amit amúgy is magában hordoz az ember? A jópofinak , cukinak, divatosnak, látványosnak és aranyosnak titulált hazudozások tehát csak még jobban mákonyba juttatják a gyerekeket és így a felnőtté válás is nehezebb. Nevetve , bolondosan , de feltett és határozott szándékkal, következetesen éredemes inkább a leszoktatásra , leszokásra összpontosítani.