2018. január 30., kedd

A leleplezés felszabaduláshoz vezet

A metafzikai alapokon álló asztrológiával foglalkozva, lépésenként, ki lehet lábalni a karma szorításából.

A karmának az a dolga, hogy kijöjjön a fényre, az embernek az, hogy engedje azt kijönni. Nem könnyű kűzdelem ez. Hamvas Béla életműnek nevezi.

Nem könnyű, még sincs más út a felszabadulás és a boldogság felé. Az út valahogy így hangzik:

"...csakhogy én magammal szemben is kegyetlen vagyok. Semmit se könnyítek meg magamnak, ellenkezőleg, állandóan fokozom bűntudatomat, sőt, ha valami szörnyűség történik a világban, úgy veszem, mintha én lettem volna, vagy mintha rajtam követték volna el..."

Hamvas Béla is leírja ezt valahol. Mindenért felvállalni a felelsősséget- ez a lényege.

Vétkezni könnyebb, azt mondják az örgöd könnyít az életen, az isten soha. A következőkben tehát mepróbálom röviden összefoglalni a saját életemben zajló nehézséget, amik a Rák Lilithem és a Szűz karmám sugallataira fordulhattak elő.  Bocsánat , nem volt hozzá erőm, hogy elvessem a sugallatokat.

Tervbe van, hogy leírom majd részletesen is, egyelőre azonban erre még nincs megérve az idő.

Ami mellett állok, amit  állítok, vagyis az, hogy a karma dolga a világosságra kerülés, annak érdekében, hogy feloldódjon és a megváltódás alóla létrejöhessen, rám ugyanúgy érvényes, mint akárki másra.

Idén , határozottan (Bak) és szabadon (Vizöntő) , bátran (Kos) nézek szembe én is a karmámmal. Ez, amit leírok most, önerőből való hozzájárulás ahhoz, hogy az egészség ne romoljon. Magamé, környezetemé, családomé, a tanácsért hozzám fordulóké. Amolyan önleleplezés következik.
Kérem szépen tehát, spirituális füllel olvasni, vallásos és materialista fül helyett.

Réka lányom megszületése után,kétszer voltam várandós. Első alkalommal 8 hetesen oda jutottam, hogy elkapartattam, mert tönkrementem és legyengültem annyira, hogy már csak a véres gyomrom hánytam. Képtelen voltam normálisan hozzáállni tehát az áldott állapothoz. Nagyon szégyellem, hogy a karmikus sugallataim úrrá lettem rajtam és az akkori körülményeim (anyám főleg, aki jobban belenyomott a gyengeségbe) között képtelen voltam felvenni a harcot velük.

Második esetben, kűzdőttem ugyan a gyengeség ellen, viszont kiderült félidőben ( 4 és fél hónaposan), hogy a baba többszörösen malformált, életképtelen.

A gyerekeim azért halasztottam meg öntudatlanul, mert az áldozatom nem volt őszinte.Valamiféle tervet vittem véghez ( a szűz karmámnak megfelelően), afféle kommunista szellemű elvárást, mint amikor szót fogadok a mindenkori főnőknek,  szófogadóan teljesítem a tervet.  Szabályszerűen szót fogadok, szolgálom a rendszert. Úgy sikerült mindössze gondolatot vezetni, hogy ha Rák karmával születtem, akkor elég a megfelelő számú gyerek (legalább 3- ez már ipari , szűz karmás képzet), és máris megszabadulok a karmámtól. Ez jutott eszembe minduntalan. Nyílván éberségvesztés miatt.

Az egész megváltásból, ennyit voltam képes gondolatok szintjén éltetni, mikor erős kínok gyötörtek.

 Ugyanez van vallásos szemlélet szerint is: légy jó, szófogadó és a parancsot betartsd .Jónak lenni vakon és felelőtlenül is lehet. Nem őszinte áldozat, nem őszinte isten elé járulás. Azt hiszik a vallásosok, hogy ha hízelegnek az istennek, akkor cukorkát osztogatnak nekik a túlvilágon és az uristen majd homlokon csókolja. Ilyen képek uralták el a tudatalattimat , ezért kínlódás volt az egész igyekezetem. Ez a Halak hatáskörébe tartozik, gyerekkoromban sikeresen kimosták az agyam a vallásos szertartásokra járással, ami csak megerősítette a velem született tévesen hozott áldozatokra való hajlamot.( Kakas évében születtem, a kínai asztrológia szerint). A materiális és a vallásos ,a földhöz ragadt és a misztikus logika kotyvasza tőrt elő a tudatalattiból.

A nem sikerült gyermekeim is , ahogy az élők is, hozzásegítenek a megváltáshoz. Vagyis a karmikus determinációim alóli felszabaduláshoz. Hogyan? Azáltal, hogy kimondom, micsoda igazságtalanságokba tartom magam, ha hallgatok a tudatalattimból feljövő zavaros sugallatokra. Azáltal váltódom meg,hogy megláthatom, egyértelművé válhat számomra, hol köpöm szembe saját magam.

Asztrológusként elém tárul az, hogy mennyire igazságos az élet, és még biztosabb vagyok benne, hogy saját kapálózásból lehet rosszul járni.

Nem várok vigaszt. Megértem, megbocsátom és vándorolok tovább az utamon.

Köszönöm.

Támaszom az, hogy a valóság nem törődik a nyafogásokkal, csak a boldogság hangját érti. Teljesen mindegy, hogy izzadjuk ki a hazudozást, csak ki legyen izzadva.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése